“Nem halogatok, csak még gyűjtöm az energiát.”

Ismerős mondat? Akkor ez a poszt neked (is) szól.

Miért halogatunk?

Spoiler: nem azért, mert lusták vagyunk.

A halogatás (prokrastináció) nem időmenedzsment-probléma, hanem érzelemszabályozási zavar.

A téma szakértői szerint (mint például Piers Steel és Tim Pychyl) a halogatás hátterében nem a „nem tudom beosztani az időmet”, hanem a „nem tudok mit kezdeni a belső feszültségemmel” jelenség áll. A leggyakoribb feszültség források:

👉 A feladat túl nehéznek, túl unalmasnak vagy túl stresszesnek tűnik.

👉 Félsz, hogy nem leszel elég jó.

👉 Perfekcionista vagy: ha nem tökéletes, inkább bele sem kezdesz.

👉 A siker(vagy kudarc) az identitásodat veszélyezteti.

👉 Vagy csak egyszerűen elnyomod a saját céljaidat mások elvárásai miatt.

A halogatás valójában önszabotázs. Tudod,hogy mit kellene tenned, de mégsem teszed.

Mire utalhat, ha rendszeresen halogatsz? A krónikus halogatás összefüggésbe hozható:

-       alacsony önértékeléssel,

-       magas szorongással,

-       alacsony teljesítménnyel,

-       és hosszútávon akár depresszióval is.

Hogyan állítsd le az elmédben élő kis halogató trollt?

Két ötlet, hogy felülkerekedj a halogatáson. Én mindkettőt használom, mert bizony időnként még mindig elkap a kísértés, hogy halogassak. Régen fekete öves voltam benne, mára sokat javult a helyzet. ;)

1. Kezdd a legkisebb lépéssel.

Az egyik leggyakoribb probléma, hogy túl komplexnek tartjuk az előttünk álló feladatot, és nem látjuk át, hogyan fogjuk tudni megoldani. Ha azonban kisebb, jól behatárolható részfeladatokra bontod, sokkal könnyebben fogsz tudni hozzákezdeni.

2. Dolgozz időblokkokban.

A Pomodoro-technika (25 perc fókuszált munka –5 perc szünet) nem véletlenül népszerű. Kicsit olyan, mintha átvernéd az agyadat: „csak 25 perc kemény munka, utána pihenhetsz!”

3. Figyeld meg az érzelmeidet.

Mielőtt belekezdenél, gondold végig az alábbiakat:

– Mit érzel a feladattal kapcsolatban?

– Félsz? Unatkozol? Dühít valami?

Tudd, hogy ezek csak érzések, és nem parancsok. Nem kell hallgatnod rájuk.

4. Írd le, miért fontos számodra.

Mi a belső motivációd? Nem a főnök kedvéért, nem a határidő miatt. Neked miért számít ez a feladat?

A halogatás akkor erős, amikor nincs kapcsolatban az identitásoddal.

5. Vezess halogatási naplót.

Írd le, mit akartál csinálni, mit tettél helyette, és mit éreztél közben. Meglepő mintázatok fognak kirajzolódni.

Provokatív gondolat a végére:

Lehet, hogy nem is a feladattól félsz, hanem attól, hogy kiderülne: mire vagy valójában képes.

Mert akkor már nem lehetne kifogásokat keresni.

A halogatás néha biztonságosabb, mint a siker.

Ha te is küzdesz a halogatással (vagy épp vezetőként próbálsz halogató kollégákkal dolgozni), érdemes átgondolni:

-       milyen szervezeti minták,

-       milyen elvárások,

-       milyen belső korlátok tartják életben ezt a viselkedést.

‍

Én ezzel is foglalkozom: pszichológusként és szervezetfejlesztőként segítek egyéneknek és csapatoknak átkeretezni a működésüket, többek között a halogatást is.

‍

Ha te is a halogatók közé tartozol, vedd fel velem a kapcsolatot, segítek megoldást találni a problémádra!

‍